• Kerület meghatározásához, adjuk össze az oldalak hosszát.
  (District to determine, given the length of the sides together.)
• Tetszőleges számú, sokszögek alkotta alakzatnál, ha az oldalhosszak egyformák, egy adott oldal hosszát szorozzuk az oldalak számával.
  (Any number of polygons formed shape for when the side lengths are the same, multiply the length of a page the page number.)

---

Háromszög (triangle)

Szögeik szerint lehetnek:
- Hegyesszögűek, melyekben mindhárom szög hegyes. ( Derékszögnél (90-foknál) kiebb.)
- Derékszögűek, melyekben az egyik szög derékszög. ( 90-fokkal egyenlő.)
- Tompaszögűek, melyekben az egyik szög tompaszög. ( Derékszögnél (90-foknál) nagyobb, de az egyenesszögnél (180-foknál) kisebb.)

Azt az egyenesszakaszt, amely a háromszög valamelyik csúcsát a szemközti oldal felezőpontjával köti össze, súlyvonalnak nevezzük.
A háromszög súlyvonalai egy pontban, a súlypontban metszik egymást úgy, hogy a súlypont minegyik súlyvonalat 2:1 arányban osztja ( a nagyobbik rész a csúcs felé esik).
A háromszög súlypontját "S" pontnak nevezzük.

triangle

---

Paralelogramma

Paralelogrammában:
- Szemben levő oldalak egyenlők.
- Minden szemben lévő szögek, egyenlők.
- Egymás mellett levő szögek összege, 180-fok.
- Bármely átlója, két egybevágó háromszögre bontja.
- Átlói felezik egymást.
- Egyenlő oldalu paralelogrammák, a négyzet és a rombusz.

Paralerogramma

---

Trapéz

Trapéz:
- Azt a négyszöget, amelynek két szemben levő oldala párhuzamos, trapéznak nevezzük.
- Párhuzamos oldalak a trapéz alapjai, a nem párhuzamos oldalak a trapéz szárai.
- Párhuzamos oldalak egymástól való távolsága a trapéz magassága.
- A trapéz bármely szárán lévő két szög összege 180-fok.
- A trapéz szárainak felezőpontját összekötő egyenes a trapéz középvonala, és párhuzamos az alapvonalakkal.

Az egyenlő szárú trapéz:
- Ha szárai egyenlők.
- Az alapon fekvő két-két szög egyenlő egymással.
- Átlói egyenlők egymással.
- Az egyenlő szárú trapéz, húrnégyszög.

trapeze

---

Deltoid

Deltoid:
- Olyan négyszög, amelynek két-két szomszédos oldala egyenlő.
- Nem egyenlő oldalai által bezárt szögek egyenlők.
- Átlói merőlegesek egymásra.
- A főátló (f) felezi a mellékátlót (e) és az egyenlő oldalak által bezárt szögeket.
- A mellékátló (e), két egyenlő szárú háromszögre bontja.

deltoid

---

Húrnégyszög (cyclic)

A húrnégyszög olyan négyszög, amelynél a négy csúcsra illekedő kör rajzolható.
A csúcsokra illeszkedő kör középpontja lehet a húrnégyszög területén vagy azon kívül.
Területe kettő háromszögre osztható.
Szemközti szögeinek összege 180-fok.

Ha a kör középpontja, a húrnégyszög területén van, oldalak mindig a következő oldalú háromszögekből tevődnek össze: (a, r, r ), (b, r, r ), (c, r, r ) és (d, r, r ), ahol "r" a húrnégyszög köré írható kör sugara.

Ha a kör középpontja húrnégyszög területén kívül van, akkor azon oldal a leghosszabb, amely legközelebb van a kör középpontjához.
Húrnégyszög területe most nem a négy háromszög összege, hanem három összegéből a negyediket(a, r, r) kivonva kapjuk a területet, (b, r, r)+(c, r, r)+(d, r, r)-(a, r, r). Az "a" oldal a leghosszabb.

S = (a + b + c + d) : 2

cyclic

---

Szabályos sokszög (regular polygon)

A sokszög bármely csúcsából hárommal kevesebb átló húzható, mint amennyi csúcspontja van, mert magához és a két szomszédos csúcsponthoz nem húzhatunk átlókat. Eszerint az n oldalú sokszög minden csúcspontjából (n-3) átlót húzhatunk.
Szabályos sokszögek, melyek oldalai és sarokszögei egyformák, és ezek köré, kör írható.

q = Alapvonal felezőpontja, és a középpont közötti távolság.
n = Szögek (ω) száma.
0 = Azon kör középpontja, mely minden sarokpontot (sarokszöget) érint.

regular polygon

---

Kör (circle)

A kör ( körvonal ) a sík mindazon pontjainak mértani helye, amelynek távolsága egy adott ponttól állandó.
A körvonal határolta síkrész, a körlap.
Állandó távolság a sugár (rádiusz, jele: r ).
Adott pont a középpont.
Átmérő a sugár kétszerese. ( r + r )
A kör bármely két pontján átmenő egyenest, szelőnek nevezzük.
A kör bármely két pontja közötti egyenest, húrnak nevezzük.
A kör bármely pontjával kívülről érintkező egyenest, érintőnek nevezzük.
- Kör adott pontjához csak egy érintő húzható.
- Körön kívüli pontból a körhöz, kettő érintő húzható.

circle

---