Az "at"
A gyakorlati példákhoz, a következő programot alkalmazzuk.
Az alakzat más-más megjelenésének formájához, programunkban, csak a path értékeit változtatjuk
<html>
<head>
<title> EXPLORER VML AT </title>
<xml:namespace ns="urn:schemas-microsoft-com:vml" prefix="v" />
<style> <!-- v\: * { behavior:url(#default#VML);display:inline-block } --> </style>
<link href="elérési_út.css" rel="stylesheet" type="text/css" />
</head>
<body>
<div class="rajzlap" style="width:160px; height: 160px;">
<div class="pxracs" style="width:160px; height: 160px;">
<v:group style="position: absolute; width: 160px; height: 160px; margin-left:0px; margin-top: 0px;" coordsize="160,160">
<v:shape style="width: 100%; height: 100%;" strokecolor="red" strokeweight="1px"
path="m20,20 at0,0, 140,140, 20,20, 0,0 ">
</v:shape>
</v:group>
</div>
</div>
</body>
</html>
path="m20,20 at0,0, 140,140, 20,20, 0,0 "
Az "m" után megadott koordináta értékek határozzák meg, a rajz kezdeti pozícióját.
A "at" első értéke, a koordináta terület bal oldalának pozíciója.
A "at" második értéke, a koordináta terület felső oldalának pozíciója.
A "at" harmadik értéke, a koordináta terület jobb oldalának pozíciója.
A "at" negyedik értéke, a koordináta terület alsó oldalának pozíciója.
A "at" ötödik és hatodik értéke, azon koordináta pont, mely a kör megrajzolásának, kezdő pontját határozza meg.
A "at" hetedik és nyolcadik értéke, azon koordináta pont, mely a körív megrajzolásának, végpontját határozza meg.
at 0,0, 140,140, 20,20, 0,0
Az első kettő értékpáros határozza meg, azon területet, melyben a rajzunk megjelenik. (dobozméret)
A dobozméret átlóinak metszéspontjánál van a kör vagy ovális központja.
- Első érték: baloldal pozíciója. (left)
- Második érték: felső oldal pozíciója (top)
- Harmadik érték: jobb oldal pozíciója. (right)
- Negyedik érték: alsó oldal pozíciója. (bottom)
Vegyünk alapul egy négyzet alakú dobozt, és helyezzünk bele egy akkora gumilabdát, mely éppen belefér.
- Növeljük az első értéket, ez egyenlő azzal, amikor a dobozunk bal oldalát közelítjük a doboz jobb oldalához. Ekkor a benne lévő gumilabda fokozatosan nekiszorul a jobb oldalnak és összepréselődik, azaz ovális formája lesz.
- Növeljük a második értéket, ez egyenlő azzal, amikor a dobozunk felső oldalát közelítjük a doboz alsó oldalához. Ekkor a benne lévő gumilabda fokozatosan nekiszorul az alsó oldalnak és összepréselődik, azaz ovális formája lesz.
- Csökkentsük a harmadik értéket, ez egyenlő azzal, amikor a dobozunk jobb oldalát közelítjük a doboz bal oldalához. Ekkor a benne lévő gumilabda fokozatosan nekiszorul a baloldalnak és összepréselődik, azaz ovális formája lesz.
- Csökkentsük a negyedik értéket, ez egyenlő azzal, amikor a dobozunk jobb oldalát közelítjük a doboz bal oldalához. Ekkor a benne lévő gumilabda fokozatosan nekiszorul a baloldalnak és összepréselődik, azaz ovális formája lesz.
Mozgassuk rajzunkat eredeti formájában, más-más pozícióba, torzulásmentesen.
- Mozgassuk jobbra: Növeljük az első értéket, majd ugyan ennyivel a harmadik értéket is. Ez egyenlő azzal, amikor a dobozunkat jobbra mozgatjuk. Mivel a doboz mérete nem változott, ezért a benne lévő gumilabda eredeti formája is megmaradt, csak a pozíciója változott.
- Mozgassuk lefelé: Növeljük az második értéket, majd ugyan ennyivel a negyedik értéket is. Ez egyenlő azzal, amikor a dobozunkat lefelé mozgatjuk. Mivel a doboz mérete nem változott, ezért a benne lévő gumilabda eredeti formája is megmaradt, csak a pozíciója változott.
- Mozgassuk átlósan, a jobb alsó irányba: Növeljük az első értéket, majd ugyan ennyivel a második, harmadik, negyedik értéket is. Ez egyenlő azzal, amikor a dobozunkat átlós irányban mozgatjuk. Mivel a doboz mérete nem változott, ezért a benne lévő gumilabda eredeti formája is megmaradt, csak a pozíciója változott
A "at" első két értékének hatása
A "at" első két koordináta értékével határozzuk meg, a koordináta területet, bal oldalának és felső oldalának pozícióját.
- Az első két érték egyforma növelésével, a koordináta terület alakhűen csökken, és vele együtt, az alakzat fokozatosan kisebb és kisebb lesz
- Ha, csak az első értéket növeljük, akkor, a harmadik értékpárosnak is rendelkezni kell értékkel. Ekkor, a koordináta terület balról-jobbra csökken, és az alakzat összepréselődik, és egyre oválisabb formája lesz.
- Ha csak a második értéket növeljük, akkor, a negyedik értékpárosnak is rendelkezni kell értékkel. Ekkor, a koordináta terület fentről-lefelé csökken, és az alakzat összepréselődik, és egyre oválisabb formája lesz.
- Ha mindkét értéket növeljük, de eltérő értékekkel, akkor tetszőleges ovális formát jeleníthetünk meg.
path="m20,20
at0,0, 140,140, 20,20, 0,0
">
|
path="m20,20
at40,40, 140,140, 20,20, 0,0
">
|
path="m20,20
at80,80, 140,140, 20,20, 0,0
">
|
path="m20,20
at120,120, 140,140, 1,0, 0,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 20,20, 0,0
">
|
path="m20,20
at40,0, 140,140, 20,20, 0,0
">
|
path="m20,20
at80,0, 140,140, 20,20, 0,0
">
|
path="m20,20
at120,0, 140,140, 20,20, 0,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 0,0, 20,20
">
|
path="m20,20
at0,40, 140,140, 0,0, 20,20
">
|
path="m20,20
at0,80, 140,140, 0,0, 20,20
">
|
path="m20,20
at0,120, 140,140, 0,0, 20,20
">
|
A "at" második két értékének hatása
A második két értékkel határozzuk meg, a koordináta terület jobb oldalának és alsó oldalának pozícióját.
Első érték a szélességet, a második a magasságot határozza meg.
- Ha az értékek egyformák, akkor kör alakzata jelenik meg.
- Ha az értékek eltérőek, akkor ovális alakzata jelenik meg.
Megjegyzés:
Ha az első két értékhely "0", akkor az öt-hat és hét-nyolc értékhely közül, mindegy melyik kettőnek adunk értéket az ovális vagy kör megjelenítéséhez.
path="m20,20
at0,0, 140,140, 20,20, 0,0
">
|
path="m20,16
at0,0, 140,100, 20,0, 20,0
">
|
path="m17,20
at0,0, 100,140, 0,0, 20,20
">
|
path="m10,10
at0,0, 70,70, 0,20, 0,20
">
|
A "at" harmadik két értékének hatása
A következő koordináta pozíciókkal, tetszőleges nagyságú körcikket jeleníthetünk meg, a körből, vagy oválisból.
Értékek, zöld színnel vannak jelölve.
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 0,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 60,0, 0,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 120,20, 0,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 140,140, 0,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 80,140, 0,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 20,120, 0,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 0,60, 0,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,1, 0,0 ">
|
A következő koordináta pozíciókkal, nem körcikket, hanem, tetszőleges nagyságú területet jeleníthetünk meg, a körből, vagy oválisból.
Ezen részek, megegyeznek az előző táblázatban látottakkal, azzal a különbséggel, hogy a kezdő "m" pozíciót, a kör közepére határozzuk meg, azaz 70-70
Ha a kezdő "m" pozíció, azaz koordináta értékeket más-más értékre változtatjuk, akkor tetszőleges területet vághatunk ki.
path="m70,70
at0,0, 140,140, 1,0, 0,0
">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 60,0, 0,0
">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 120,20, 0,0
">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 140,140, 0,0
">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 80,140, 0,0
">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 20,120, 0,0
">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 0,60, 0,0
">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 1,1, 0,0 ">
|
A "at" negyedik két értékének hatása
A következő koordináta pozíciókkal, tetszőleges nagyságú körcikket vághatunk ki, a körből, vagy oválisból.
Értékek, aqua színnel vannak jelölve.
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 0,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 40,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 80,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 140,0
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 140,40
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 140,80
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 140,120
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 140,140
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 80,140
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 20,120
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 0,80
">
|
path="m20,20
at0,0, 140,140, 1,0, 20,20
">
|
A következő koordináta pozíciókkal, nem körcikket, hanem, tetszőleges nagyságú területet vághatunk ki, a körből, vagy oválisból.
Most, az "m" pozíciót a kör közepére határozzuk meg, azaz 70-70.
Ha a kezdő m pozíció értékeket más-más értékre változtatjuk, akkor tetszőleges területet vághatunk ki.
path="m70,70
at0,0, 140,140, 20,22, 0,0 ">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 20,22, 70,0 ">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 20,22, 140,0 ">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 20,22, 140,70 ">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 20,22, 140,140 ">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 20,22, 70,140 ">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 20,22, 0,70 ">
|
path="m70,70
at0,0, 140,140, 20,22, 20,23 ">
|
Vissza a lap elejére
|
