Weblap Hová jutunk?

JavaScript alapismeretek és különleges kifejezések

JavaScript alapismeretek

Futtatásuk szempontjából a scripteket feloszthatjuk:

  1. Automatikusan futtató scriptek: Ezek akkor aktíválodnak, ha a böngésző beolvassa őket. A felhasználó ezekre a scriptekre nem tud kihatni.
  2. Eseményscriptek: Akkor aktiválódnak, ha a felhasználó aktiválja őket. (Például kiválasztott területen kattint.)

Nem minden böngésző támogatja a script-ek használatát.(Bízzunk benne, hogy a XX.században már minden böngésző támogatja.)
Igaz némelyik az oldalra történő belépéskor felteszi felhasználó felé a kérdést, hogy engedélyezi-e ezek futtatását?
Ha felhasználó engedélyezi, akkor semmi gond.

Azok számára, akik még scripet nem támogató böngészőt használnak, alternatív megoldást nyújt, a következő elem:
<noscript> Szöveges megjegyzés </noscript>
A noscript elem nyitó- és záró jelölőeleme közé, szöveges megjegyzést tehetünk.
Ez a szöveg akkor jelenik meg, ha a böngésző nem tudja futtatni a script-et.

Adattárolók

Adattárolók: számokat, betűt, betűket, szavat, szavakat vagy ezek kombinációját tárolják.
Adattárolók lehetnek: állandók vagy változók.

Mi az állandó és a változó közötti különbség?
- Állandó: Mindig fix, azaz állandó értékkel dolgozunk.
- Változó: Minden alkalommal más az érték, azaz változó értékkel dolgozunk.

Definiálás, azaz létrehozás:

var kulcsszóval.         Példa: var  ékezet nélküli azonosítónév = 5;      Változó. Létrehozása után, módosítható de nem semlegesíthető.
const kulcsszóval.      Példa: const ékezet nélküli azonosítónév = 5;    Állandó. Létrehozása után, nem módosítható, de semlegesíthető.
let kulcsszóval.           Példa: let ékezet nélküli azonosítónév;             Változó. Érték nélküli változó. Létrehozásakor vagy utána, kap értéket.
Vagy kulcsszó nélkül.  Példa:       ékezet nélküli azonosítónév = 5;      Változó. Létrehozása után, módosítható vagy semlegesíthető.

Változókat be kell vezetni(deklarálni).
Bevezetéshez a var kulcsszót kell alkalmaznunk. Változónak és állandónak, egyenlőségjel (=) közbeiktatásával, értéket kell adni.
Példa: var x=3; vagy szöveggel, var iksz=3;

Bevezetés után:
Állandó és változó, a műveleti jelek bármelyik oldalán állhat.
A következő két példa ugyan azt jelenti: x == 2 vagy 2==x

Példa:
Az "x", azonosítóval rendelkező adattároló, lehet változó vagy állandó.
Ha az x, egy fix értéket képvisel, állandónak hívjuk.
Ha az x értéke, minden alkalommal más és más, változóról beszélünk.
Ha x helyére szöveget írunk, akkor kifejezésnek hívjuk, és ez is lehet állandó, vagy változó.

Foglalt kifejezések:
Ezeket a program használja különböző műveletek, utasítások végrehajtására, azaz ilyen elnevezést nem alkalmazhatunk változók vagy más műveletek azonosító névvel való jelölésére.

JavaSript programokat hól helyezzük el.

JavaSript programokat hól helyezzük el:
- Közvetlen az adott html - fájl, head szakaszában
- Közvetlen az adott html - fájl, body szakaszában
- Külső JavaSript fájlban, melynek kiterjesztése js. (Ez az elterjedtebb, és nem foglal helyet a html fájlunkban, ezáltal az jobban áttekinthető).

JavaSkript programjaink, hól legyenek, azaz hól írjuk meg.

JavaSkript programjaink megírása:
- Ha programjainkat head vagy body szakaszban helyezzük el, akkor <script > elemek között kell megírni.
Példa:
<script language="JavaScript" type="text/javascript">
Ide írjuk be, programunkat.
</script>

- Ha külön JavaScript, azaz js fájlban, akkor nem kell a <script> elemeket alkalmazni.

JavaSkript programjaink megírásának lehetőségei

JavaSkript programjaink megírásának lehetőségei:
- Teljesen önálló, azaz saját stílusú programot írhatunk (szabályok betartása mellett)
- Önálló, plusz beépített JavaScrit függvényt vagy függvényeket alkalmazunk.
- Külső, azaz harmadik személytől származó JavaScriptet alkalmazunk. (Természetesen, ha a külső JavaScript, bárki számára, szabadon felhasználható)

Hogyan jelenítsük meg programjaink munkáját.

Ahhoz, hogy programjaink, XHTML oldalon megjelenjenek, úgymond meg kell őket hívni.
Meghíváshoz, különféle utasítások állnak rendelkezésünkre.


Néhány példa:
- A program feladatának kiíratásával.
Például a következő utasításokkal:
document.write ()
id.innerHTML = vagy id.innerHTML +=
alert ()
confirm ()
prompt ()
jQuery változatnál: ( Ez a JavaScript továbbfejlesztett változata.)
$("#id").html()

A Javascript forráskódokat a HTML-fájlba kell elhelyezni. (Lásd lejjebb a megjegyzést.)
<head>
<script [language=nyelv]> Ide írjuk programunkat </script> tagok között
</head>

Az ide helyezett kódot a böngésző azonnal végrehajtja.
Természetesen, ha itt függvényt definiálunk, akkor az csak definiálásra kerül, végrehajtásra nem!
Ezeket így is meghivhatjuk:
HTML lap betöltésekor: <body onload=xxxxxxxx()>
Linkkel is el lehet indíttatni: <a href=\"javascript:xxxxxxxx();\"> programkör beírása</a>

- A program függvényének meghívásával.
Példa:
<script language="JavaScript" type="text/javascript"> Függvény azonosító neve </script>

Külön js fájlban megírt programunk esetében:
- A teljes JavaScript, azaz js fájl meghívásával

Példa: (elhelyezése: HEAD vagy BODY szakaszban)
<script language="JavaScript" type="text/javascript" src="js_fájl_neve.js" > </script>

Eseménykezelőbe
Bizonyos objektumoknak, lehetséges megfelelő eseménykezelőt megadni.
Ezek a HTML-definícióban egy újabb attribútumként jelennek meg, ezek értéke maga a Javascript forráskód, karakterláncként.
Ha az itt szereplő kifejezés értéke hamis, azaz false, akkor az objektum funkciója (pl: űrlap elküldése) nem lép működésbe; ahhoz, hogy minden működjön benne (pl: státuszsor átállítása), igaznak, azaz true-nak kell lennie.
Az itt elhelyezett kód esetében az aktuális objektumra hivatkozunk (this: ez a kulcsszó mindig az aktuális objektumra hivatkozik), aminek az eseménykezelőjét mint változót bevezetjük a var kulcsszóval, azaz definiáljuk.

Az eseménykezelők nem függvények, Javascript kódból nem hívhatók!
Viszont lehetséges őket értékadással átállítani; ekkor az objektumnak az eseménykezelő kisbetűs nevének megfelelő mezőjéhez kell a megfelelő függvény nevét hozzárendelni.

Javascriptes entitásba
A következő módon: &{kifejezés};
Hasonlóan a HTML-esekhez (tehát ez HTML-parancsokban is alkalmazható!).
Ekkor a kifejezés kiértékelődik, mint Javascript, és az eredmény felhasználásra kerül, mint HTML-ben.

Internet-címekben, a javascript: előtaggal
<a name=15> tetszőleges internet-cím </a>
Ha egy internet-címben ezzel az előtaggal Javascript forráskódot adunk meg, akkor az kiértékelésre kerül, és az eredmény adja meg a tényleges címet.
Ha a kifejezésnek nincs értéke, akkor nem történik meg a hivatkozás.

Megjegyzés, a forráskód elhelyezésével kapcsolatban.
A régebbi böngészők, nem érthetik ezt a parancspárt,
<head>
<script language="JavaScript" type="text/javascript">
Ide írjuk programunkat
</script>
</head>

Ezért szokás közéjük kerülő Javascript forrást HTML-megjegyzésbe rakni, ami nem akadályozza meg a fordításukat, és a régi böngészők sem írják ki.
Ezek számára használható a következő jelölő címke, azaz parancspár:
<NOSCRIPT>Ez a program az Ön böngészőjében nem működik. Kérem, látogasson el a következő weboldalra. (www.azert_is_megtanulom.hu/)</NOSCRIPT>

<head>
<script language="JavaScript" type="text/javascript">
Ide írjuk programunkat
<NOSCRIPT>Ez a program az Ön böngészőjében nem működik. Kérem, látogasson el a következő weboldalra. (www.azert_is_megtanulom.hu/)</NOSCRIPT>
</script>
</head>

A parancspárok közé írt szöveget, csak a régebbi böngészők jelenítik meg.

A LANGUAGE alapértelmezésben "JavaScript", ha későbbi verziókat használunk, akkor lehet még "JavaScript1.1", "JavaScript1.2" és stb. is.

Különleges kifejezések

Megjegyzés:
Objektum =
Html-ben: Minden kezdő és záró html elemmel határolt terület.
JavaScriptben, a változókat is ezzel emlegetik.

A string = Olyan szövegnek minősül, melyet billentyűzetről beírhatunk. Ide tartozik a szóköz is.

true vagy false konstansok, igaz vagy hamis értéket határoznak meg.
this ez mindig az aktuális objektumra hivatkozó változó.
null a semmilyen objektumra hivatkozik.
void(kifejezés) kiértékeli a kifejezést, majd elnyeli az értékét, aminek következtében a teljes kifejezésnek nem lesz értéke.
typeof(objektum) egy stringet ad vissza, ami a kifejezés típusát jellemzi.
new típus(paraméterek) értéke egy új objektum a megadott típusból, a megadott paraméterekkel (ezeknek jelentése típusonként változó).
return [kifejezés] függvényből visszatér a megadott kifejezés értékével, vagy érték nélkül.
function név(paraméterek) { utasítások; } Definiál (Létrehoz) egy adott nevű függvényt.
Paraméter nem kötelező.
A paraméterek a függvény belsejében mint változók, felhasználhatók.
var név [= kifejezés] definiál egy változót. Ha még nincs ilyen nevű, akkor a var elhagyásával egy értékadás is definiálhatja.
eval(string) kiértékeli a megadott Javascript kifejezést
parseInt(string) Egész számmá konvertálja a számsort (123.56789 = 123)
és a string elején lévő számsort
(123.56789 ezek számok = 123)
parseFloat(string) 14 tizedesig, lebegőpontos számmá konvertálja a számsort
isNaN(érték) megadja, hogy az érték, érvényes szám, vagy matematikailag érvénytelen érték.

Vissza a lap elejére